This site uses cookies in order to function as expected. By continuing, you are agreeing to our cookie policy.
Agree and close

Story A genetikailag módosított mikroorganizmusokról

Release date 11/09/2008

A mikroorganizmusokat viszonylag régóta használják nagy mennyiségű, speciális fehérjék termeltetésére az iparban. Genetikailag módosított (transzformáns) baktériumokkal zárt tartályokban, ún. fermentorokban lehet nagy mennyiségben például olyan aminosavakat előállíttatni, amelyekből a takarmányozásra használt növényekben viszonylag kevés van (limitált aminosavak).

A Bacillus thuringiensis nevű talajlakó baktérium például a természetben rovarölő hatású méreganyagot (toxint) termel. Az ún. Bt. toxin egy kristályos fehérje, amelyet elterjedten alkalmaznak a hagyományos növényvédelemben rovarölő szerként, és GM-baktériumokkal állíttatják elő, de a génjét már növényekbe is beépítették, így ezek a génmódosított növények maguk termelik a rovarölő szert, ami elpusztít egyes rajtuk táplálkozó kártevőket (például a kukoricamolyt).

A genetikailag módosított baktériumoknak a gyógyászatban is óriási szerepe van. Oltóanyagot (vakcinát) kétféleképp lehet készíteni. A hagyományos módszer szerint hőkezeléssel „ártalmatlanítható” (inaktiválható) a vírus vagy baktérium, és ezzel oltják be a pácienst. Ennél sokkal biztonságosabb az a módszer, amikor a teljes vírusnak/baktériumnak csupán egy kisebb „darabját” oltják be (fehérje/DNS), amely kiváltja az immunreakciót és védetté teszi a pácienst a fertőzéssel szemben. A fehérjeszakasz génjét be lehet vinni baktériumba, és így nagyobb mennyiségben lehet előállítani az adott fehérjét.

Az első géntechnológiai termék, amely megjelent a világpiacon 1982-ben a HUMULIN volt (humán bakteriális inzulin), ezt génmódosított baktérium segítségével állították elő.