This site uses cookies in order to function as expected. By continuing, you are agreeing to our cookie policy.
Agree and close

Story A genetikailag módosított növényekről

Release date 11/09/2008

Az első géntechnológiával módosított növényt 1983-84-ben állították elő. Olyan dohánynövény volt, amely sötétben fluoreszkált. Ebben az időszakban tökéletesítették a növényi géntechnológia módszereit. 1986-ban a kutatók már a gazdaságilag fontos kultúrnövények sikeres módosításáról számoltak be a Science és a Nature hasábjain: előállították az első vírus-, rovarrezisztens és gyomirtó szer toleráns GM növényeket.
Az első genetikailag módosított növény 1994-ben került kereskedelmi forgalomba (későn érő paradicsom).

A GM növényfajták vetésterülete már az 1998 végére elérte a több 10 millió hektárt (USA, Kanada, Argentína, Ausztrália, Kína). Az elmúlt 15 évben – az „öreg kontinenst” leszámítva – a GM növények előállítása és felhasználása gyors karriert futott be. 2006-ban a vetésterület meghaladta a 100 millió hektárt, amely azonban a világ összes megművelhető területének még mindig csak a töredéke. Tudományos szempontból ez rendkívül rövid időszak, és ez alatt rendkívül sokféle génmódosított növényt állítottak elő.

Az eddig előállított gazdaságilag is jelentős génmódosított növényeket három nagy csoportba sorolhatjuk (felhasznált irodalom: Dudits-Heszky – Növényi biotechnológia és géntechnológia, 2003):

Első generációs génmódosított növények:

Ebben az esetben az volt az előállítás célja, hogy segítse a mezőgazdasági termelést, például egyszerűbb legyen a gyomirtás vagy az egyes kórokozók, kártevők elleni védekezés. Legnagyobb területen ma a rovar- és a gyomirtó szer ellenálló növényeket termesztik a világon (elsősorban GM gyapot, szója, kukorica és repcefajtákat).

Második generációs génmódosított növények:

Előállításuk célja a növények anyagcseréjének és fejlődésének módosítása volt. Előállítottak például későn érő paradicsomot, kék színű szegfűt, vagy módosított keményítő összetételű burgonyát ipari célú felhasználásra. A második generációs génmódosított növények elterjedése jóval lassúbb, mint az elsőgenerációs növényeké.

Harmadik generációs génmódosított növények:

Ebbe a csoportba azok a GM növények tartoznak, amelyeket valamilyen speciális anyag előállítása érdekében módosítottak, elsősorban ipari felhasználás céljából (gyógyszer-, élelmiszer-, műanyagipar, stb.). Most kerülnek köztermesztésbe Amerikában.