This site uses cookies in order to function as expected. By continuing, you are agreeing to our cookie policy.
Agree and close

Story A hazánkban érvényben lévő moratóriumról

Release date 28/07/2009

Magyarország 2005. január 20-án megtiltotta a kukoricamoly-ellenállóságot hordozó ún. MON810 jelű, géntechnológiával módosított kukorica magyarországi termesztését. Jelenleg az Európai Unió területén kizárólag ez az egy génmódosított kukorica rendelkezik köztermesztési engedéllyel.

A magyar tilalom környezetvédelmi indokok alapján került bevezetésre. Nemzeti hatásvizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a kérdéses kukorica vonal komoly kockázatot jelent a Pannon Biogeográfiai Régió érzékeny ökoszisztémájára és az egyedülállóan gazdag természeti értékeinkre – különösen egyes védett lepkékre és a talaj élővilágára. Emellett nemzetközi szinten is egyre több olyan tudományos kutatás lát napvilágot, amely a MON810 kukorica kockázataira, káros hatásaira mutat rá. Hazánk mellett Ausztria, Görögország, Franciaország, Luxemburg és Németország vezetett be hasonló intézkedést. A tagállami tilalmak sorsáról azonban nem az egyes országok döntenek. Az Európai Bizottság kezdeményezheti azok eltörlését, erről a tagállamok szavazással, ún. minősített többségi döntéshozatallal határoznak. Az Európai Bizottság először 2006 szeptemberében kezdeményezte a tilalmunk feloldását. Az intenzív és széleskörű hazai összefogáson alapuló lobbitevékenységnek köszönhetően a 2007. február 20-i Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsán a tagállamok elsöprő többsége támogatta Magyarországot a moratórium fenntartásában. Bár a Környezetvédelmi Miniszterek egyértelmű döntést hoztak és Magyarország 2007 novemberében újabb tudományos eredményekkel támasztotta alá az intézkedést, az Európai Bizottság 2009-ben változatlan formában tűzte újra napirendre a tilalom eltörlését. A kérdésről a 2009. március 2-i Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa döntött, ahol hazánk még nagyobb támogatást kapott, mint 2007-ben. A magyar álláspontot ismertető kampány közben hazánk felhívta a figyelmet a környezeti aggályokra, a GMO mentesség gazdasági és társadalmi előnyeire, az európai polgárok GMO mentes termékek iránti igényére, a kockázatértékeléssel kapcsolatos hiányosságokra illetve az országok szuverenitására. Arra, hogy az egyes tagállamok maguk dönthessék el, kívánnak-e saját területükön egy adott GMO-t termeszteni, vagy sem. A sikeres diplomáciai lépések hatására a tanácsülés után széleskörű nemzetközi párbeszéd indult meg a GMO-k gazdasági-társadalmi hatásainak kérdéseiről illetve a köztermesztés engedélyezésének esetleges tagállami szintre való helyezéséről is. A magyar tilalmat megerősítő döntés után Luxemburg és Németország is moratóriumot hirdetett a MON810 kódjelű kukoricavonalra.

Meggyőződésünk, hogy mindaddig nem szabad engedélyezni egy génmódosított termék forgalomba hozatalát vagy termesztését, ameddig minden kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, hogy az semmilyen káros egészségügyi vagy környezeti hatással nem rendelkezik. Emiatt a zöld hatóság szigorú szemüvegen keresztül vizsgál és értékel minden Magyarországon és az Európai Unióban engedélyezni kívánt terméket. A zöld tárca aktív kezdeményező szerepet játszik abban is, hogy a hazai, uniós és nemzetközi szabályok, útmutatók minél alaposabb és szigorúbb környezeti vizsgálatokat követeljenek meg. Célunk, hogy megőrizzük legnagyobb természeti kincsünket, termékeny talajunkat és az ezen kialakult és évszázadok óta megőrzött, Európában egyedülállóan gazdag élővilágunkat.