This site uses cookies in order to function as expected. By continuing, you are agreeing to our cookie policy.
Agree and close

Story Hogyan szabályozzák a GM és nem GM növények együtt-termesztését Magyarországon?

Release date 11/09/2008

A 1998. évi XXVII. törvény III. fejezete, valamint a 86/2006 FVM rendelet lefekteti az ún. együtt termesztés, azaz az ökológiai, a hagyományos és a géntechnológiával módosított növények használatán alapuló gazdálkodási rendszerek együttélésének (koegzisztenciájának) szabályait.

A vonatkozó jogszabályok arról szólnak, hogy mit kell egy gazdának tennie azért, hogy megakadályozza az általa termelt GM-növények ellenőrizetlen elterjedését, más, GMO-mentes termékek beszennyezését. Ezt nevezik az EU-szakzsargonban koegzisztenciának – együtt-termesztésnek.

Az ezzel kapcsolatos intézkedések köre – az Európai Bizottság 2003-as ajánlása értelmében is (2003/556/EK ajánlás) – elég széles: talán a legfontosabb a virágporral való átkereszteződést minimumra csökkentő védőzóna betartása, a gépek, berendezések gondos tisztítása, a génmódosított és a hagyományos termény elkülönített tárolása, de akár olyanok is, hogy a gazdák egymással egyeztetve más-más virágzási idejű fajtákat vetnek a keresztbeporzás elkerülése érdekében.

A hazai szabályozás értelmében a gazdálkodónak, aki GM-növényt szeretne termeszteni, az alábbi előírásoknak kell eleget tennie:

 Tanfolyam és bizonyítvány: először is az egymás mellett termesztéshez szükséges ismeretek megszerzését igazoló bizonyítványt kell szereznie, amihez egy tanfolyamot kell elvégeznie.

• Termesztési engedély: a tervezett vetési időpont előtt 90 nappal kérelmet kell benyújtania az úgynevezett termesztési hatósághoz az elvetni kívánt növényfaj, a pontos parcellaméret és elhelyezkedés megjelölésével. Ezt a hatóság országos adatbázisban nyilvánosságra hozza, és véleményt kér a környezetvédelmi szakhatóságtól. Amennyiben ez hozzájárul az engedély kiadásához, a gazda egy előzetes állásfoglalást kap, ami viszont önmagában még mindig nem jogosítja fel a munka megkezdésére.

• Pufferzóna: a GM-növényt termesztő gazdálkodónak gondoskodnia kell arról, hogy betartsa a hasonló hagyományos növényt termelő szomszédaitól a hatóság által előírt védőtávolságot (kukorica esetében ez 400 m, de pl. természetvédelmi területek közelsége esetében ennek kétszerese is lehet). Ezen felül legalább 20 nappal a vetés megkezdése előtt a pufferzónán belüli valamennyi földtulajdonostól és földhasználótól írásos hozzájárulást is kell kérnie, és csak ezek birtokában folyamodhat a végleges engedélyért. Ez egy vetési periódusra szól, és benne a hatóság további feltételeket is kiköthet.

• A forgalmazó nyilvántartási kötelezettsége: csak termesztési engedély birtokában lehet megvásárolni és elvetni a GM vetőmagot. Az ezt árusító forgalmazónak minden eladott tételről nyilvántartást kell vezetnie (a vevő nevének és címének feltüntetésével), amit 5 évig meg kell őriznie. A vevőnek pedig a vetőmag címkéjét kell eltennie legalább egy hónapig és naplót is kell vezetnie a termesztésről.

• Ellenőrzés és szankciók: a termesztési hatóság munkatársa a helyszínen és a pufferzónában is ellenőrzést tarthat. Belepillanthat a dokumentációba, a növényekből térítésmentesen mintát vehet. Amennyiben kiderül, hogy a gazdálkodó az engedélytől eltérő vagy nem engedélyezett tevékenységet végez, a hatóság elrendelheti a növények megsemmisítését, az engedély visszavonását, de bírságot is kiszabhat. Ennek felső határa jelenleg 10 millió Ft.

 Felelősség és kártérítés: amennyiben a szomszéd táblákon genetikai szennyezés mégis bekövetkezik, a károsult a bíróságon, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti kártérítési perben érvényesítheti igényét.

Mindez tehát nem csekély adminisztratív terhet ró a leendő GM növényt termesztő gazdálkodó vállára, és sajnos még így sem biztosított, hogy valóban nem következik be a keveredés. Sokak szerint hosszútávon a hagyományos a bio és a GM növények együtt-termesztése nem valósítható meg a gyakorlatban, hiszen a szél fúj, a méhek repülnek, legfeljebb csak csökkenteni lehet az esetleges „szennyezés” valószínűségét.