This site uses cookies in order to function as expected. By continuing, you are agreeing to our cookie policy.
Agree and close

Folder EU Biodiverzitás Stratégia 2020

2011. május 3-án az Európai Bizottság közzé tette az EU 2020-ig szóló Biodiverzitás Stratégiáját (Stratégia). Az EU környezetvédelmi miniszterei tavaly ugyanis célul tűzték ki, hogy „a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását 2020-ig meg kell állítani az Európai Unióban, és azokat a lehetőségek keretein belül helyre kell állítani, valamint fokozni kell a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzéséhez való uniós hozzájárulást”. E fő célkitűzés megvalósítása érdekében született a Stratégia, amely 6 konkrét célt és az ezek végrehajtására irányuló 20 akciót tartalmaz.

A magyar elnökség célja és egyben prioritása volt a Stratégia jóváhagyása tanácsi következtetések formájában. Ennek megfelelően 2011. június 21-én az EU környezetvédelmi minisztereinek tanácsa hosszas vita és tárgyalások eredményeként elfogadta a Stratégiáról szóló tanácsi következtetéseket. A dokumentum „jóváhagyja az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig szóló stratégiáját és azt az abban foglalt célokkal együtt olyan kulcsfontosságú eszköznek tekinti, amely lehetővé teszi, hogy az EU teljesítse a 2020-as átfogó kiemelt célját”. Mindez nagy politikai előrelépés a biológiai sokféleség védelme érdekében, hiszen a korábbi, 2010-ig szóló Biodiverzitás Akciótervet nem hagyta jóvá a Tanács. A következtetések a Stratégiában szereplő célok különböző kapcsolódó szektorok reformjaiba való beépítését hangsúlyozzák, mint elengedhetetlen eszközt az élet sokszínűsége védelme érdekében.

 


Az EU környezetvédelmi miniszterei 2011. június 21-én, maratoni luxembourgi ülésükön tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2011. május 3-i bizottsági javaslatról, amelyben egyetértettek a Stratégiában megfogalmazott célokkal. A tárcavezetők megállapították, hogy az előző tízéves stratégia számszerű célkitűzései 2010-re nem teljesültek, ahhoz pedig, hogy a következő politika sikeres legyen, a mostaninál hatékonyabb és szigorúbb monitoring rendszerre van szükség. A tagállamok kötelezettséget vállalnak arra is, hogy a keretstratégiához kapcsolódóan nemzeti akcióterveket készítenek a fajok kihalásának megállítására.

A Bizottságtól azt várják el a környezetvédelmi miniszterek, hogy mindehhez közvetett anyagi segítséget is nyújtanak a június 29-én bemutatandó többéves pénzügyi keretben, valamint a 2014-2020 közötti időszakra meghatározandó többi szakpolitikai keretjavaslatban.

Az EU 2020.ig szóló Biodiverzitás Stratégiája a már említett célok mellett felszólítja a tagállamokat az idevonatkozó, már létező európai jogszabályok azonnali átvételére és alkalmazására; az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott ökoszisztémák 15 százalékának helyreállítására zöld infrastruktúrák kiépítésével; valamint az erdőgazdálkodás és az agrárpolitika átalakítására a biodiverzitás megőrzésének irányában.

Ugyancsak célként fogalmazta meg a testület az európai halállomány megőrzését, és a maximális halhozam elérését 2015-ig; az úgynevezett özönfajok kordában tartását, és az uniós célkitűzés globális propagálását. Janez Potocnik környezetvédelmi biztos szerint a biodiverzitás csökkenésének mérhető gazdasági következményei is vannak: 50 milliárd amerikai dollár kárt okoz a haltúltermelés, és 153 milliárd dolláros befektetést igényel a mesterséges porzás, a biológiai sokszínűség mérséklődése ugyanis maga után vonta a rovarok számának csökkenését, és ezáltal a kevesebb beporzást. Ez csak Európában évi 15 milliárd eurós kiesést okoz a Bizottság becslései szerint.

Az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős tagja üdvözölte a miniszteri döntéseket. Az ülés után kiadott nyilatkozatában azt írta, „míg a Bizottság nagyobb tagállami elkötelezettséget és komolyabb célkitűzéseket várt volna, főleg rövid távon, ettől függetlenül elégedett vagyok a következtetésekkel, a tagállamok ugyanis felismerték a probléma komolyságát”. Janez Potocnik emlékeztetett a biodiverzitás fontosságára, amelyre reményei szerint nemcsak akkor fog mindenki rájönni, amikor már nem létezik.

 
Előzmények:

A biológiai sokféleség fenntartását, és a fajok kihalásának megállítását célozza az Európai Bizottság tízéves stratégiája, amelyet 2011. május 3-án mutatott be a testület környezetvédelemért felelős tagja. A program hat célt tűz ki a tagállamok számára, melyek megvalósításával 2020-ra megállítaná az EU az élet sokszínűségének csökkenését.

Ismét nekiveselkedik tehát az Európai Unió annak, hogy megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését. Az előző, ezzel foglalkozó stratégia nem állította meg a fajok kihalását – állapította meg az Európai Bizottság, tehát új megközelítésre van szükség, és egy új, tízéves stratégiára, amely célul tűzné ki, hogy 2020-ra megáll a biológiai sokféleség csökkenése.

Az ambíciózus célok illeszkednek az Európai Tanács által tavaly márciusban meghatározott 50 éves koncepcióba, és összhangban vannak a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciáján, tavaly októberben Nagoyában tett vállalásokkal is, ahol a világ országai elfogadtak egy intézkedéscsomagot a biodiverzitás megőrzésére.

Az Európai Stratégia hat számszerű vállalás megtételére kéri a tagországokat:

1. Haladéktalanul át kell ültetni a nemzeti jogba, és alkalmazni kell a biológiai sokféleség megőrzése érdekében hozott korábbi uniós jogszabályokat. Ezen belül is elsősorban a Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi Irányelvet, ami a Natura 2000 hálózat alapja. Meg kell duplázni az élőhelyvédelmi direktíva alá tartozó biológiai lelőhelyek, és 50%-kal növelni kell a fajok védettségi vizsgálatát. Ugyancsak 50 százalékos növekedést kell elérni a madarak fajértékelésében.

2. Ökoszisztémák fenntartása. Elsősorban zöld infrastruktúrák kiépítésével helyre kell állítani az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott ökoszisztémák 15 százalékát.

3. A mezőgazdasági és az erdőpolitikát is a biodiverzitás szolgáltatába kell állítani. A lehető legtöbb füves területet, szántóföldet és legelőt kell tudatosan, a biológiai sokféleséget szem előtt tartva megművelni, illetve kezelni. Erdőkezelési terveket kell benyújtaniuk a tagállamoknak a köztulajdonú erdőterületek hasznosítására, amelyben biztosítaniuk kell azt, hogy hozzájárulnak a fajok kihalásának megállításához.

4. Az EU halállományának megőrzése. 2015-re el kell érni a maximális fenntartható halhozamot. Az Unió tehát azt várja a tagállamoktól, hogy vessenek véget a túlzott halászatnak és a túltermelésnek.

5. Özönfajok kordában tartása – az Európai Bizottság nagy hangsúlyt fektetne az úgynevezett özönfajokra, azaz azokra az állatokra és növényekre, amelyek egy adott területen nem őshonosak, de a megfelelő életkörülmények miatt rohamosan növekszik a populációjuk, veszélyeztetve ezzel más fajokat. A környezetvédelmi EU-biztos felhívta a figyelmet arra, hogy ez egyre nagyobb szerepet játszik a fajok kihalásában. Janez Potocnik azt kéri a tagországoktól, hogy 2020-ra azonosítsák ezeket a fajokat, és kontrollálják a terjedésüket.

6. Az EU-nak globálisan is ösztönöznie kell az erőfeszítéseket, sőt az élére kell állnia a globális erőfeszítéseknek.

Janez Potocnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa értékelése szerint a helyzet súlyos. Ma Európában minden negyedik állat- és növényfaj néz szembe a kihalás veszélyével, ami így is ezerszerese a normálisnak nevezett mértéknek. A stratégia brüsszeli bemutatóján a biztos azt mondta, riasztó méreteket ölt a biológiai sokszínűség csökkenése Európában és a világon mindenhol, és a vizsgált területek mindössze 17 százaléka van megfelelő védettségű helyzetben.

A magyar elnökség célja és egyben prioritása volt a Stratégia jóváhagyása tanácsi következtetések formájában. Ennek megfelelően 2011. június 21-én az EU környezetvédelmi minisztereinek tanácsa hosszas vita és tárgyalások eredményeként elfogadta a Stratégiáról szóló tanácsi következtetéseket. A dokumentum „jóváhagyja az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig szóló stratégiáját és azt az abban foglalt célokkal együtt olyan kulcsfontosságú eszköznek tekinti, amely lehetővé teszi, hogy az EU teljesítse a 2020-as átfogó kiemelt célját”. Mindez nagy politikai előrelépés a biológiai sokféleség védelme érdekében, hiszen a korábbi, 2010-ig szóló Biodiverzitás Akciótervet nem hagyta jóvá a Tanács. A következtetések a Stratégiában szereplő célok különböző kapcsolódó szektorok reformjaiba való integrálását hangsúlyozzák, mint elengedhetetlen eszközt az élet sokszínűsége védelme érdekében.

 

URL Kapcsolódó linekek
PDF Magyar Nemzet cikk Download
PDF Tanácsi Következtetés a Stratégiáról Download