A Nagojai Jegyzőkönyv hazánkban

A Nagojai Jegyzőkönyv aláírására Magyarország, az Európai Unió és számos uniós tagállam nevében a magyar EU elnökség aktív tevékenységének hatására 2011 júniusában került sor. Az EU nevében Kőrösi Csaba magyar nagykövet úr és Pedro Serrano EU nagykövet úr közösen írtak alá.

Az Európai Uniós tagállamok közül hazánk ratifikálta elsőként a Nagojai Jegyzőkönyvet 2014. április 30-án.

Hazánk európai viszonylatban rendkívül gazdag biodiverzitással rendelkezik, habár világviszonylatban nem tartozik a legváltozatosabb élővilágú országok (az ún. „biodiverzitás hotspotok”, pl. Malájzia, Costa Rica, India, Brazília) közé. Magyarország mind a genetikai erőforrások birtoklójaként, mint azok felhasználása vonatkozásában érintett. Tény azonban, hogy világviszonylatban nem mi vagyunk a legfőbb forrás- és célországa a Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó genetikai anyagokkal kapcsolatos tevékenységeknek.

2012. decemberben Magyarországon rendezték a Nagojai Jegyzőkönyvvel kapcsolatos közép-kelet-európai és közép-ázsiai szakértői ENSZ workshopot, hozzájárulva ezzel a régió országainak együttműködéséhez és a mielőbbi ratifikációkhoz.

Fontos információ a magyar genetikai erőforrások felhasználói számára

Magyarországon jelenleg nem léteznek a Nagojai Jegyzőkönyv értelmében vett hozzáférési szabályok a genetikai erőforrások felhasználóira vonatkozóan. Így a magyar genetikai erőforrások felhasználhatóak előzetesen közölt hozzájárulás (PIC) és kölcsönösen elfogadott feltételek (MAT) nélkül. 

Ez az oldal és a Nagojai Jegyzőkönyv információs központja (ABS Clearing House) rendszeresen frissül az aktuális jogszabályokkal és egyéb változásokkal. 

Mindazonáltal fontos figyelembe venni, hogy, ha egy felhasználó védett területen vagy védett fajt kíván gyűjteni, akkor ezt csak természetvédelmi vagy közérdekű célból teheti meg és tevékenysége a természetvédelmi törvény alapján előzetes engedélyhez kötött.

Szükséges lehet a földtulajdonos (pl. az erdőgazdaság) előzetes engedélye is.