This site uses cookies in order to function as expected. By continuing, you are agreeing to our cookie policy.
Agree and close

News A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) 6. ülésén (Kolumbia, Medellín) fontos újabb jelentéseket fogadott el

Több éves munka után elkészült a Szárazföldek degradációja és restaurációja (Land degradation and restauration) tematikus értékelés, valamint  a különböző régiók biodiverzitás állapotára vonatkozó összefoglaló jelentései. Az ülésnek fontos magyarországi vonatkozása is van, mert Dr. Török Katalint, a magyarországi jelöltünket MEP-taggá választották.

 

Release date 05/04/2018
Keywords ipbes

Az IPBES, azaz a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) hasonlít az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülethez (IPCC), de alapvetően az élővilág megőrzésével kapcsolatos kérdéskörökkel foglalkozik. A Platform lényege, hogy 2020 előtt feltárja azokat a legalapvetőbb tényeket, ismereteket, és feltehetően előrevetítse az újabb tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének 2020-ig szóló stratégiája uniós és világszinten meghatároz. Számos tudományos szakértő, bevonva az államigazgatási szektort is dolgozik együtt ezen világszerte.


Magyarország a kezdetekről aktív szerepet vállal az IPBES munkájában. Az MTA Ökológiai Intézet folyamatosan tudósít az ilyen irányú hazai munkálatokról (itt és itt), de a természetvédelmi honlapon is jelent már meg hír e szervezettel összefüggésben.

A mostani ülés is érdekes, és nagyon fontos kihívásokra hívja fel a figyelmet. Emlékezzünk csak a két éve kiadott, szintén nagy jelentőségű, a pollinációval (beporzással) foglalkozó jelentésükre, milyen világkampányt indított el a beporzó állatok védelme érdekében. Az IPBES üléséről kiadott kommunikáció megállapítja, hogy  az emberiség kétötödét, azaz mintegy 3,2 milliárd embert veszélyezteti a „land degradation”jelensége és folyamata. A „land degradation”-nak, mint kifejezésnek nincs pontos magyar megfelelője, de talán a szárazföldek általános leromlása fejezi ki leginkább azt a komplex folyamatot, amellyel az utóbbi évtizedekben szembesülnünk kell.

A témával foglalkozó IPBES jelentés több mint 3000 tudományos és kormányzati adatot, valamint a világ különböző pontjain a helyi közösségek által felhalmozott hagyományos tudást, ismeretet foglalta egységes szerkezetbe. A tanulmány a megjelenése előtt széleskörű tudományos felülvizsgálaton is átesett – ebben a folyamatban több mint 200 külső értékelő mintegy 7300 észrevételével, kiegészítésével gyarapodott. A fenntarthatatlan területhasználat, a túlhasználat, a termőtalaj-vesztés, a vadon élő fajok állományának tömeges csökkenése, illetve kipusztulása és még sok minden más az okozója a szárazföld degradációjának. Ez a folyamat világszerte jelentős biodiverzitás- és ökoszisztéma szolgáltatás-vesztéssel jár, beleértve a talajvíz és ezáltal a természetes vizek szennyeződését, az élelmiszerbiztonság szintjének csökkenését és még sok egyéb, az emberi élet szempontból is fontos tényezőt.

A jelentés szerint ez a veszteség a világ számos részén már elérte a kritikus szintet. A probléma gyökere elsősorban a fejlett országok túlzott fogyasztással járó életvitelében keresendő, melyhez kapcsolódóan további jelentős mértékben járul hozzá a fejlődő országok dinamikusan feltörekvő gazdasága. A jelentés arra  is rámutat, hogy ez a degradáció jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz is. Ha csak az erdőirtásokat vizsgáljuk, a növényzet égetése 10%-át teszik ki az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának. A jelenlegi állapotok fenntartása mellett nagyjából három évtized alatt oda jutunk, hogy 4 milliárd ember fog szárazságtól sújtott területeken élni, amely beláthatatlan ökológiai és társadalmi folyamatokhoz vezet.

A tudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy a természeti értékek hozzájárulása, az ökoszisztéma -szolgáltatás jelentős csökkenést mutat, ami valamennyi régióra jellemző. . Szintén ennek az ülésnek az eredménye az az örvendetes hír is, hogy Dr.Török Katalint, az MTA Ökológiai Intézetének munkatársát, aki régóta dolgozik ilyen projekteken a Multidiszciplináris Panel tagjának választották. Ezúton is gratulálunk neki.