This site uses cookies in order to function as expected. By continuing, you are agreeing to our cookie policy.
Agree and close

News Eltűnhet a biológiai sokszínűség

A természetnek egy mentőhorogra van szüksége, méghozzá sürgősen - állítják azok, akik attól tartanak, hogy egy melegebb és szegényebb világ nem sok jót jósol az élet végtelen változatosságának. Zöld gondolkodású emberek a világ minden sarkából érkeztek Spanyolországba, hogy megtárgyalják a föld megmentését az emberiség gondatlanságától, mely a természet adományait; fajokat, géneket és élőhelyeket fenyegeti - már amennyire ez lehetséges. Kifejezetten rossz híreket hoztak magukkal: a közönséges madárállomány hanyatlik, négy emlősfajból egyet kihalás fenyeget, és ha ez a trend továbbfolytatódik, akkor 2050-re gyakorlatilag kipusztulhat a halállomány.
Release date 20/10/2008

Egy közgazdász szerint az erdőirtás károkozása több minden egyes évben, mint amennyit a gazdasági válságból eddig összesen buktunk. Elviekben, szóban minden állam egyetért a törekvésekkel, hogy csökkentsék a károkat: 1992-ben Rio de Janeiro-ban aláírták a Biológia Diverzitási Egyezményt (BDE), majd 2002-ben, ennek égisze alatt megszavazták, hogy „jelentős csökkenést” kell elérni, a biológiai sokszínűség fogyásának léptékében 2010-ig. Eme fogadalom lett az egyik Millenniumi Fejlesztési Célja az EU alapító nyolc tagállamának. Most e célok nem tekinthetőek kivitelezhetőnek - állítják az október 14-ei, Barcelonai Világkongresszuson résztvevők. A gyűlést szinte elmosta a komor előrejelzések sorozata. A Természetvédelmi Világszövetség (TV) több más szervezettel összefogva nyilvánosságra hozta a veszélyeztetett és kihaló félben lévő fajok legfrissebb „vörös listáját”, amely csaknem 45.000 faj helyzetének leírását tartalmazza. Első pillantásra a számítások alapján a veszélyeztetett fajok száma némileg csökkent. Csakhogy a szerkesztők jegyzete egyértelműen megállapítja, hogy a fajok legtöbbje inkább a veszélyeztetettség felé sodródott: 223 faj állapota változott a listán, és ezek 82%-a került közelebb a kihaláshoz.A TV nyilvánosságra hozta az „átfogó értékelést” is, mely minden emlős faj helyzetét elemezte. Az értékelés szerint az emlősök 22%-át fenyegeti a kihalás, és 15%-uk jövőbeli jóléte ismeretlen. A kétéltűek helyzete még rémisztőbb: 31%-uk van veszélyben, és 25%-uk helyzete bizonytalan. Más családok státusza is kétségbeejtő: a gyíkok 24%-a, a rákok 32%-a számít veszélyeztetettnek. Ráadásul ezek az adatok a legutóbbi globális felmelegedési hullám előtt készültek. Egy másik kutatásból az is kiderült, hogy a madarak 35%-a, a kétéltűek 52%-a és a meleg-vízi korallok 71%-a ” különösképpen érzékeny” a felmelegedésre. Előző évben a Nemzetközi Klímaváltozási Bizottság, amely a globális felmelegedést tanulmányozta az ENSZ országaiban, közölte hogy a fajok 20-30%-a halhat ki, ha a hőmérséklet emelkedés globálisan eléri a 2 fokot. Az is kiderült, hogy a melegedés üteme ezerszer gyorsabb most, mint mielőtt az emberiség elkezdte a környezet szennyezését. Mibe kerülhet az emberiségnek más fajok kihalása? A legtöbb konferencián résztvevő az „ökoszisztéma szolgálatait” említette: olyan embereket segítő természettől függő folyamatokat, mint a gabonanövények beporzása, a lápok vizeinek megtisztítása, valamint a széndioxid felszívódása a talajban és az erdőkben. A tanulmány szerint a föld minden évben 50-68 billió(!!!) dollár profitot veszít a szennyezés következtében. A biológiai változatosság cölöpként támasztja alá az ökoszisztéma szolgálatait. A méhek nem tudnak porozni, és a fák nem bírnak szenet tárolni, ha mind meghalnak. És úgy tűnik, kifejezetten lényeges kérdés, hogy az ökoszisztéma több mint egy maroknyi fajt tartalmazzon. Változatosság jobban kiteljesedne, ha ügyesebben gyűjtenénk be a szénforrásokat, jobban tárolnánk a vizet és abbahagynánk a túlhalászást. Hogy mennyire megváltozhat az ökoszisztéma az ember szükségletei folytán, arról a mai napig heves vita folyik – amely vitát az is keményíti, hogy nem egy fajnak lehetnek olyan szükségletforrásai, melyeket még az ember nem fedezett fel. Figyelmen kívül hagyva, hogy használ-e fajunknak vagy sem, csomó ember morális alapon ellenzi a környezet pusztítását. Ecuador új alkotmánya pontosan tárgyalja az ökoszisztéma kérdését: „elidegeníthetetlen jog létezni, virágozni és fejlődni.”A Brit kormány beszámolójában, Johan Eliasch, üzletember és környezetvédő javasol egy hathatós körfolyamatot: e szerint a klímaváltozás lassítható, a biológiai sokszínűség megmenthető és a szegénység csillapítható lenne, ha az erdőket belevennék a szénpiacba. Hisz az erdőirtás felelős rengeteg kibocsájtási (pontosabban el nem nyelési) problémáért, így a kormányok igényelhetnék a széndioxid kibocsájtási visszafogás költségek 50%-os csökkentését 2030-ra, az 1990-es arányhoz képest, (vagyis az erdők nem kivágásával a kibocsájtás csökkentési cél költségének 50%-át lehetne megspórolni, ami igencsak tetemes összeg). És ebben a folyamatban az erdőirtás aránya is csökkenne 75%-ot, ugyancsak 2030-ra. Röviden összefoglalva, igen kis jelek mutatnak csak arra, hogy a kormányok jobb gondnokai lesznek a természetnek, mint eddig. Mindössze 30 ország készített terveket a biológiai sokszínűség védelmére a 191 BDE tagból úgy, ahogy azt az egyezmény megköveteli. Egy másik tanulmány felfedi, hogy a világ legnagyobb gazdaságai csak a szükséges összegek töredékét fordítja a védett területek rendbe hozására, és még a veszélyeztet fajok levadászása és exportálása ellen szükséges jogszabályokat sem legalizálták, adminisztrálták. A pénz úgy fogy, ahogy gazdasági növekedések csökkenek országszerte. A legtöbb kongresszuson résztvevők szerint a természetnek sürgősen szüksége lenne egy mentőhorogra. Ahogy Andrew Mitchell, a Globális Lomb Program, egy erdő-megőrzési csoport tagja mondta: „Az esőerdők úgy működnek, mint egy globális közszolgálati vállalat. Ha nem fizetünk a szolgáltatásaiért, levágnak róla minket. Ahelyett hogy megpróbálnánk megelőzni a következő globális összeomlást, el kéne kezdeni azon gondolkodnunk, mi lesz ha az esőerdők - a föld tüdeje - omlik össze.” Julia Marton-Lefèvre, a TV elnöke egyetértett: “Nem az üzlet az egyedüli lehetőség” –mondta. Bár úgy látszik sok kormány ezt a lehetőséget választja majd.

Forrás: www.hirextra.hu

Please note that this information has expired.