This site uses cookies in order to function as expected. By continuing, you are agreeing to our cookie policy.
Agree and close

News Megjelent az Európai Bizottság jogszabályi javaslata a „biokalózkodás” ellen, a természettudományi kutatás jogbiztonságáért

Pár napja az Európai Bizottság előterjesztette javaslatát a Nagojai Jegyzőkönyv uniós szintű végrehajtásáról."A genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv” végrehajtását szolgáló rendelet-tervezet egyfelől védeni kívánja a genetikai erőforrásaikat és kapcsolódó hagyományos ismereteiket rendelkezésre bocsátó országok, őslakosok és helyi közösségek jogait, másfelől jogbiztonságot kíván teremteni ahhoz, hogy az európai kutatók az említett erőforrások minőségi mintáihoz megbízható módon, alacsony költségráfordítással férhessenek hozzá.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez még csak egy jogszabályi javaslat, amelyről szóló vita az Európai Tanács és a Parlament berkeiben még csak most kezdődik.

Source http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/12/1063&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=en
Release date 09/10/2012

A genetikai erőforrások szerepe számos gazdasági ágazatban, különösen a növénytermesztés, az állattenyésztés, valamint a kozmetikai és a gyógyszeripar terén egyre hangsúlyosabb. Az ilyen erőforrások javarészt a fejlődő országok különösen fajgazdag területeiről származnak. Mivel e tekintetben eddig nem létezett egyértelmű szabályozás, ezen országok némelyike felségjogai semmibevételét rótta fel a külföldi kutatóknak, ami „biokalózkodás” néven vált ismertté. Bizalom hiányában pedig esetenként korlátozni próbálták a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést.

Az október 4-én előterjesztett javaslat a bizalomépítés jegyében készült, ugyanakkor maximalizálni kívánja a kutatási, fejlesztési és innovációs lehetőségeket a természeti erőforrásokon alapuló termékek és szolgáltatások terén. Ha az összes uniós felhasználó azonos versenyfeltételek mellett fér hozzá a genetikai erőforrásokhoz, és ezzel a nemzetközi együttműködésre is több lehetőség nyílik, az kiváltképp kedvez a kkv-knak és a közfinanszírozású, nonprofit kutatószervezeteknek.

A rendelet-tervezet értelmében a felhasználók kötelesek megbizonyosodni afelől, hogy a genetikai erőforrásokhoz és a kapcsolódó hagyományos ismeretekhez való hozzáférés a származási ország vonatkozó jogszabályainak tiszteletben tartásával történik, és a felhasználásból fakadó előnyöket igazságosan és méltányosan megosztják. Nyilatkozniuk kell egyben arról is, hogy mindvégig a rendeletben előírt „kellő gondossággal” jártak el (illetve a jövőben így fognak eljárni). A rendelkezéseket megsértők pedig szankciókra számíthatnak.

A rendelet ugyanakkor segíti a kutatókat és a kutatási ágazatot a jogszabályoknak való megfelelésben. Fontos szerephez jutnak az ágazatok bevált gyakorlati megoldásai: a felhasználói szövetségek kezdeményezhetik a hozzáférés és az előnyök megosztása terén alkalmazott irányadó gyakorlati megoldásaik hivatalos elismertetését, építve a tudományos ágazatban és a különböző egyéb iparágakban már meglévő, a hozzáférésre és az előnyök megosztására vonatkozó magatartási kódexekre.

A javaslat szerint uniós jegyzék készül majd azokról a megbízható gyűjteményekről, például a mezőgazdasági magbankokról és botanikus kertekről, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy kizárólag teljes körűen dokumentált genetikaierőforrás-mintákat bocsátanak rendelkezésre. Ha egy felhasználó ilyen megbízható gyűjteményből szerzi be kutatási anyagát, azzal már teljesítettnek tekinthető a kellő gondosságra vonatkozó legtöbb követelmény. Emellett a tervek szerint uniós platform jön majd létre a tagállamokban érvényes hozzáférési feltételek ésszerűsítése érdekében.

Következő lépések

Az intézkedésjavaslatok most az Európai Parlament és a Tanács elé kerülnek megvitatásra. Elfogadásuk esetén az uniós jog részévé válnak.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek október 8-19. között zajló tizenegyedik konferenciája kitűnő alkalmat teremt a jogalkotási javaslat alapvető elemeinek megismertetésére és a Nagojai Jegyzőkönyv hatékony végrehajtása érdekében folytatott nemzetközi együttműködés elmélyítésére.

Előzmények

A genetikai erőforrásokat számos uniós ágazat nem nélkülözheti: az elmúlt 30 évben jóváhagyott gyógyászati készítmények 26%-a volt például természetes termék vagy annak származéka.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény, amelynek az EU is részes fele, arra kötelezi az aláírókat, hogy biztosítsanak könnyebb hozzáférést a felségjoguk hatálya alá tartozó genetikai erőforrásokhoz, a kutatási és fejlesztési eredményeket, valamint az erőforrások kereskedelmi célú felhasználásából származó előnyöket pedig igazságos és méltányos módon osszák meg. Az Egyezmény ugyanakkor nem tér ki részletesen a hozzáférés biztosításának és az előnyök megosztásának gyakorlati megvalósítására, az iparosodott országok pedig eddig nem szívesen fogadtak el az előnyök tényleges megosztását támogató intézkedéseket. Ez jelentősen aláásta a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára irányuló világméretű erőfeszítéseket, ami már azért sem szerencsés, mert a különösen fajgazdag területek nyerhetnek a legtöbbet egy működő hozzáférési és haszonmegosztási keretrendszerrel. A 2010 októberében elfogadott, „A genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a használatukból származó előnyök megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv” számos hiányosságot orvosolt, amikor olyan intézkedések meghozatalára kötelezte az aláíró feleket, amelyekkel garantálhatják, hogy joghatósági területükön belül kizárólag legálisan beszerzett genetikai erőforrásokat és kapcsolódó hagyományos ismereteket használjanak fel. A ma előterjesztett rendeletjavaslat mechanizmust teremt ezen elvi kötelezettség gyakorlatba történő átültetésére az Európai Unión belül.