This site uses cookies in order to function as expected. By continuing, you are agreeing to our cookie policy.
Agree and close

News Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő gyümölcsész kapta 2011-ben a Jánossy Andor-díjat

Szeptember 6-án népes résztvevő jelenlétében a „Génbankok szerepe a gyümölcstermesztés fejlesztésében” című szakmai tanácskozáson, Újfehértón Kovács Gyulának adták át az Öko-forrás Közhasznú Alapítvány Kuratóriumának 2008-ban, Jánossy Andor születésének 100. évfordulójára, - a biodiverzitás megőrzéséért végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére - alapított díját.

A díj átadását a Biokontroll Nonprofit Kft. támogatta.


Release date 09/09/2011

"Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák!

Napjainkban mintegy 20 növényfaj biztosítja az emberiség növényi táplálékának kb. 80 %-át, viszont mintegy 3000 táplálkozásra alkalmas növényfaj ismert. Ez a szám jól érzékelteti a mezőgazdasági sokféleség (agrobiodiverzitás) drámai csökkenését. Háttérbe szorultak a tájfajták, melyek jól alkalmazkodtak az adott tájegység ökológiai viszonyaihoz csökkentve ezzel a gazdálkodás kockázatát. Termesztésük olyan gazdálkodási rendszerbe illeszkedett, mely a helyi feltételekből indult ki és erre épültek a helyi gazdasági és kulturális hagyományok.

Az agrobiodiverzitás fenntartása, a tájfajták megőrzése érdekében szerzett elévülhetetlen érdemeket Kovács Gyula.

Kovács Gyula 1963. január 21.-én született Nova településen. Édesapja erdész volt, akitől megtanulta a környezetében lévő sokszínű élővilág tiszteletét, akivel már gyermekkorában bejárta és megismerte a Göcsej, Őrség Hetés vidékeit.

Tanulmányait Sopronban végezte, majd erdészként helyezkedett el. Jelenleg is a Zalaerdő ZRT-nél erdésztechnikusként dolgozik. Hivatásának gyakorlása közben megismerte a göcseji tanyákat, az ott élő embereket, akik maguk termelték meg az élelmiszereiket, tisztelték és megőrizték a sok évszázados hagyományokat, a szerint szervezték életüket. Majd nagy bánatára, tanúja volt későbbi pusztulásuknak is.

Ekkor felismerte, hogy a környezet pusztulásával az ott meglévő fajták is halálra ítéltettek, velük pedig együtt vész el hagyományok és táplálkozási szokások egy része is.

Elhatározta, hogy minden erejével megpróbálja megállítani, illetve lelassítani ezt a folyamatot.

Tanulmányozta a térség falvainak múltját, szokásait. Az idős emberektől tájékozódott a vidék hagyományos gyümölcstermesztéséről, mely tudomány évszázadokon keresztül apáról fiúra szállt. Éveken át tartó kutatása során felmérte a még fellelhető régi fajtákat, pontos nyilvántartást készített róluk, leszaporította azokat és a Pórszombathoz közeli medesi szőlőhegyen lévő birtokán eltelepítette.

Az általa létrehozott gyűjtemény nem egy a sok máshol is létrehozott gyűjtemény közül, hanem valóban különösen értékes állomány. Olyan fajták, változatok is megtalálhatók benne, melyek máshol nincsenek meg (ilyen az aszalókörte, a csibelábú körte, a karácsonyalma, a piros szentiván alma). Kutató munkája során nemcsak a gyümölcsfákról gyűjtött be minden információt, hanem az is érdekelte, hogy mire használták fel az egyes fajták gyümölcseit. Miből készítettek ecetet, pálinkát, aszalványt, lekvárt, gyümölcslét, vagy különböző süteményeket. A gyümölcsfákat régen nagyon megbecsülték. Háború vagy éhínség idején, mikor a termés elpusztult, az állatokat elvitték, a gyümölcs biztos táplálékul szolgált. Minden községnek megvoltak a leginkább kedvelt fajtái, melyek még elvétve megtalálhatók, megmentésük kötelességünk.

Kovács Gyula erőfeszítései elsősorban ezeknek a fajtáknak a megmentésére irányulnak. Ebben segítik a helyi lokálpatrióta közösségek, akik az általuk összegyűjtött anyagot átadják szaporításra Kovács Gyulának. A visszakapott oltványokat közterületen elültetik, gondozzák és minden értékes tulajdonságot feljegyeznek róluk.

Tevékenységének híre eljutott az ország más tájaira, sőt a határokon túlra is. Így érkeztek fajták az ország több helységéből, de Felvidékről és Erdélyből is. Kapott oltóvesszőt Bólyai Farkas sírja mellett álló nagyon idős Pónyik almafajta fájáról. A Medes hegyen tervezi létrehozni a Kárpát- medence ősi fajtáinak gyűjteményét.

Kovács Gyula nemcsak a gyűjteményéről híres. Szenvedélyes hagyományőrző. Az általa alapított lokálpatrióta baráti társaság a vidék történelmi emlékeinek, néprajzi, gasztronómiai hagyományainak megőrzésével foglalkozik. Irodalmi esteket szerveznek, szabadtéri programokat tartanak.

A régi fajták megmentéséért, a kistelepülésekért és hagyományaikért végzett tevékenysége és szorgalma példamutató.

Több évtizedes munkájának elismeréseként 2009-ben az „Év Zalai Embere díj” kitüntetettje lett, mivel a 10 jelölt közül ő kapta a legtöbb szavazatot. 2011. augusztus 20-án Dr. Fazekas Sándor miniszter úr az őshonos magyar gyümölcsfajták érdekében végzett értékmentő munkája elismeréseként; Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesítette."

 

Dr. Szabó Tibor