>
A genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó digitális szekvencia információ (digital sequence information on genetic resources, röviden: DSI) az élőlények – vagyis növények, állatok, mikroorganizmusok – adatbázisokban tárolt genetikai információit jelenti. A DSI egy technikai elnevezés, amely a nukleinsavakból (DNS, RNS) és egyéb dematerializált genetikai erőforrásokból (pl. fehérjeszekvencia) származó adatokra utal. A DSI alapvető szerepet játszik a környezeti és biológiai kutatásokban, hozzájárulva az élet és az evolúció molekuláris alapjainak megértéséhez. A digitális szekvencia információkat jelenleg 3 nyílt nemzetközi adatbázisban tárolják az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Japánban. Ezek az adatbázisok egy együttműködés részeként rendszeresen megosztják egymással a tárolt adataikat, valamint ezek bárki számára szabadon hozzáférhetőek. Emellett még sok más, nem nyílt adatbázis létezik a világon, ahol DSI-t tárolnak, pl. egyetemi, kutatóintézeti, for-profit adatbázisok. A DSI felhasználása akkor a leghatékonyabb, ha magán a digitális információn kívül egyéb hozzá kötődő adatok is rendelkezésre állnak az adatbázisban, például a fizikai példány fenotípusára, a gyűjtés idejére és helyére, illetve az eredetileg begyűjtött minta kémiai szerkezetére vonatkozóan. Ezek az információk együttes megvizsgálása teszi lehetővé a DSI lehetséges felhasználási területeinek feltérképezését (1. ábra).
A DSI és kapcsolódó információk (adaptálva innen: Cowell et al. (2021))
A DSI adatbázisok révén a kutatók úgy tudnak genetikai információkkal dolgozni, hogy nem kell egy távoli országban terepmunka során begyűjteniük növényekből, állatokból, mikroorganizmusokból származó mintákat. Ez mind időben, mind pénzügyileg nagy előnnyel jár és jelentősen hozzájárul a kutatás-fejlesztés gyors fejlődéséhez, például a gyógyszeriparban, a mezőgazdáságban, az élelmiszeriparban, vagy a kozmetikai iparban. Emellett a DSI felhasználható a természetvédelemben is, például a taxonómiában, illegális kereskedelem elleni küzdelemben vagy veszélyeztetett fajok védelmében.
Bár a kutatás-fejlesztés gyors fejlődését a szabadon hozzáférhető genetikai információk nagymértékben elősegítik, az ebből keletkező anyagi és nem anyagi hasznok elosztása körül sok vita van a világ országai között. Az adatbázisokban tárolt DSI-hoz való hozzáférés, annak felhasználása és a felhasználásból származó előnyök nyomon követése ugyanis rendkívül bonyolult. A genetikai információkat legtöbb esetben szolgáltató, elsősorban az egyenlítő környéki és a déli féltekén elhelyezkedő, gazdaságilag legkevésbé fejlett és fejlődő országok úgy vélik, hogy a fejlett országok nem osztják meg igazságosan az ő országaikból származó genetikai erőforrások felhasználásából keletkező anyagi hasznokat. Éppen ezért a DSI felhasználásának szigorúbb szabályozását, jobb nyomon következőségét, valamint a hasznok igazságos és méltányos elosztását szorgalmazzák.
Háttér
A Biológiai sokféleség egyezmény (CBD) Részes Feleinek Konferenciája (CBD COP) és a Nagojai Jegyzőkönyv Részes Feleinek Találkozója (NP MOP) 2016 decemberében foglalkozott először a DSI felhasználásával és az abból származó hasznok elosztásának kérdésével. A COP13 és NP MOP2 konferenciákon döntések is születtek a DSI-jal kapcsolatban (Decision XIII/16 és Decision NP 2/14), amelyek ennek a kérdéskörnek fontosságára hívják fel a figyelmet. A döntések kihangsúlyozzák, hogy a biotechnológiai kutatás és fejlesztés gyors fejlődése következtében ezt a kérdéskört a CBD keretében kellő időben és súllyal kell kezelni. Végül 2022 decemberében a COP tizenötödik ülését (CBD COP15) lezáró hat határozatból álló csomag egyik fontos pontja lett, hogy a világ országainak egy többoldalú mechanizmust kell létrehozniuk annak érdekében, hogy a digitális szekvencia-információk felhasználásából származó anyagi és nem anyagi hasznok igazságos és mindenki számára átlátható módon legyenek elosztva. A nemzetközi mechanizmus működésének részleteit egy ad hoc nyílt végű nemzetközi szakértői munkacsoport (OEWG-DSI) végezte, amely az a szakmai ajánlásai alapján az ENSZ 16. Biodiverzitás csúcstalálkozóján (CBD COP16), 2024 októberében kellett döntést hozni.
Úttörő döntés a digitális szekvenciainformációkról az ENSZ 16. biodiverzitás csúcstalálkozóján
Az ENSZ 16. biodiverzitás csúcstalálkozója, a COP16, a kolumbiai Cali városában került megrendezésre 2024. október 21. és november 1. között.
Történelmi pillanat volt, hogy a részes felek létrehozták a többoldalú mechanizmus működési módozatairól és a hozzá tartozó globális alapot – amelyet Cali Alapnak neveznek.
A többoldalú mechanizmusról szóló döntés értelmében a DSI kereskedelmi célú felhasználásából pénzügyi hasznot szerző felhasználóknak nyereségük vagy bevételük mértékétől függően - alapvetően a nyereségük 1%-ával vagy bevételük 0,1%-ával – kell hozzájárulniuk ehhez a globális alaphoz. A befizetett hozzájárulásokat a Biológiai sokféleség egyezmény, illetve a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia végrehajtására fordítják a gazdaságilag fejlődő országokban emellett a kifizetett összegek legalább fele az Őslakos Népeket és helyi közösségeket fogja segíteni a biológiai sokféleség megőrzésre tett erőfeszítéseikben. A DSI felhasználóinak a pénzügyi hozzájárulásukon túl nem pénzbeli előnyöket (pl. kutatási együttműködések, publikációs lehetőségek biztosítása, know-how-k átadása) is meg kell osztaniuk, hozzájárulva a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a természetvédelmi célokhoz. Az országokat arra hívják fel, hogy fogadjanak el olyan nemzeti irányelveket, amelyek ösztönzik a Cali Alaphoz történő hozzájárulásokat.
A DSI-ra vonatkozó határozatok, dokumentumok és értesítések gyűjteménye a CBD weboldalán.
DSI Scientific Network honlapja.